Külgazdasági Iroda

Gazdasági kapcsolatok

Szomszédos országok lévén Magyarország és Szerbia az üzleti élet terén hosszú múlttal és széleskörű kapcsolatrendszerrel bír, azonban az utóbbi években gazdasági kapcsolataink jelentős fejlődésen mentek keresztül. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya által kialakított kiváló politikai kapcsolatoknak köszönhetően olyan kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte.

Külkereskedelem

Szerbia a nyugat-balkáni régióban stratégiai gazdasági partnerünk, a térséggel folytatott külkereskedelmünk 71,8%-át bonyolítjuk déli szomszédunkkal. A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A tavalyi évben a magyar-szerb kereskedelmi kapcsolatok soha nem látott mértékben erősödtek. A magyar-szerb külkereskedelmi forgalom kiugróan magas, 41,8%-os növekedést ért el, és értéke megközelítette a 3,8 milliárd eurót. A szerb külkereskedelemben Magyarország tavaly az 5. legnagyobb exportőr volt, az EU-s országok közül pedig a 3. helyen szerepel.

A külkereskedelmi forgalom alakulása, 2012-2021 (millió euró)

Forrás: KSH

A kivitelünk 30,4%-os bővülésének hátterében főként az energiahordozók exportjának 196 millió eurós (+40,5%) emelkedése, és azon belül is a villamosenergia kivitelének növekedése (+225,6 millió euró; +101,6%) áll. Jelentősen növekedett továbbá a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek (+42,4 millió euró; +42,4%), a műanyag-alapanyag (+39,2 millió euró; +94,4%), illetve a kőolaj és kőolajtermékek (+34 millió euró; +22,5%) exportja. Jelentősen csökkent ugyanakkor a természetes és mesterséges gáz exportja (-73,1 millió euró; -68,1%), amely egyrészt a Balkán Áramlat üzembe helyezésével és a Bulgária irányából történő gáz-betáplálással, másrészt pedig a bázishatással magyarázható (a 2020 áprilisában Szerbiában tapasztalt hideg időjárás miatt csak ebben a hónapban közel annyi gázt exportáltunk Szerbiába, mint 2021 első hat hónapjában összesen).

A behozatal rekordmagas, 596,5 millió eurós növekményének közel feléért a villamosenergia 184%-os, 281,2 millió eurós növekedése felel. Jelentős importnövekedés figyelhető meg továbbá a vas és acél (+86,1 millió euró; +172,9%), illetve a villamos gép, készülék és műszer (+57,2 millió euró; +26,7%) termékek esetében. Jelentősebb csökkenés egyik termékcsoport esetében sem könyvelhető el.

A tavalyi évben a Szerbiába irányuló magyar exportban – árufőcsoport szerinti bontásában – 727,2 millió eurós részesedéssel a feldolgozott termékek képviselik a legnagyobb hányadot (32,7%), amelyet az energiahordozók (679,9 millió euró; 30,5%) és a gépek és szállítóeszközök (607,1 millió euró; 27,3%) árufőcsoportok követnek. Termékszintű adatokat vizsgálva tavaly a legjelentősebb exporttermékünk a villamosenergia volt, amelyből 447,6 millió euró értékben exportáltunk Szerbiába (teljes export 20,1%-a). Emellett 185,2 millió euró értékben exportáltunk kőolajat és kőolajtermékeket (teljes export 8,3%-a), 171,4 millió euró értékben pedig villamosgép, készülék és műszer besorolású termékeket (teljes export 7,7%-a).

A Szerbiából származó import 31,4%-os hányadát a feldolgozott termékek (488,8 millió euró) árucsoport teszi ki, illetve jelentős a behozatal az energiahordozók tekintetében (477,5millió euró; teljes import 30,7%-a). Termékszintű adatokat vizsgálva a Szerbiából érkező legjelentősebb importtermék – az exporthoz hasonlóan – a villamosenergia volt: e termék behozatalának értéke tavaly elérte a 434 millió eurót (teljes import 27,9%-a). Ezt követi a villamosgép, készülék és műszer árucsoport, amely importjának értéke 271,4 millió eurót tett ki (teljes import 17,4%-a).

A vizsgált időszakban Szerbia Magyarország külkereskedelmi partnereinek rangsorában a 18 helyet foglalta el, részaránya a teljes magyar külkereskedelemi termékforgalomban 1,6% volt. Szerbia az export szempontjából a 15., míg az import tekintetében a 18. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk.

Beruházások

Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa. A 2006 óta így megvalósult magyar aktív és tőkebefektetések összértéke már meghaladta az 1,1 milliárd eurót. Az elmúlt években kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a magyar vállalatok szerbiai befektetései, amelyek közül kiemelendők az OTP és a MOL tavalyi beruházásai: az OTP Bank a Société Générale Csoport szerbiai leánybankjára irányuló akvizíciójának köszönhetően immár ország második legjelentősebb bankjává lépett elő, míg a MOL Csoport leányvállalata, a MOL Srbija üzemanyag raktározási és logisztikai depó központot nyitott Karlócán (Sremski Karlovci), amely a vállalat eddigi legnagyobb egyedi beruházása volt az országban. Az elmúlt időszak legnagyobb új magyar befektetése az Indotek csoport belgrádi irodaterület-portfóliójának megvásárlása volt a szerb GTC csoporttól. A tranzakció értéke 267,6 millió euró. A megállapodás öt üzleti park (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue és GTC House) 11 épületének eladására terjed ki, amelyek összterülete 122175 m2. A nagyobb vállalatokon kívül több százra tehető a kis-és középvállalati szektorban a teljes magyar és a vegyes tulajdonban lévő cégek száma.

A Magyar Kormány felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplői számára, ezért a Nyugat-Balkán lett az első Kárpát-medencén túli, befektetés-ösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete. Ennek szellemében indult 2019 őszén a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, amely hazai vállalatok támogatásán keresztül nyújt forrást célországi leány-, vagy vegyesvállalatok beruházásaihoz. A 2019. október 31-én meghirdetett, összesen 9,1 milliárd forint (25 millió euró) keretösszegű programból összesen 9 magyar vállalat részesült vissza nem térítendő támogatásban, hogy Szerbia területén beruházást valósítson meg, és az ott megtermelt profittal a magyar gazdaságot erősítsék, és újabb munkahelyeket teremtsenek a térségben.

A Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás sikerén felbuzdulva a tavalyi évben elindult a Külpiaci Növekedési Támogatás, amely az előd programhoz hasonlóan magyar vállalkozások külföldi beruházásaihoz nyújt vissza nem térítendő támogatást, azonban már globális lefedettséggel bír. A pályázati felhívás első szakaszában nagy érdeklődés mutatkozott a szerbiai beruházási lehetőségek iránt, így várhatóan tovább nőhet a magyar működőtőke összege Szerbiában.

Örömünkre szolgál, hogy immáron a szerb vállaltok is élnek a Magyarország által kínált versenyképes beruházástámogatási lehetőségekkel, és szerb befektetés is megvalósult hazánkban. 2019-ben a papírgyártással foglalkozó Drenik doo kezdett jelentős kapacitásbővítő beruházásba Szolnokon, kormányzati támogatással, amelynek köszönhetően 110 új munkahely jött létre. Reméljük, hogy ezt a pozitív példát további szerb befektetők is követni fogják.

Vásárok, kiállítások

Idei nagyobb vásári megjelenési lehetőségek magyar kiállítók számára:

1. Nemzetközi Turisztikai Vásár, Belgrád - 2023. február 23-26.
2. Nemzetközi Autókiállítás, Belgrád – 2023. március 23-29
3. Nemzetközi Hajózási, Vadászati és Halászati Vásár, Belgrád – 2023.április 6-10.
4. Nemzetközi Kertészeti Vásár, Belgrád – 2023. április 24-27.
5. Nemzetközi Építőipari Vásár (UFI), Belgrád – 2023. április 24-27.
6. Nemzetközi Technológiai és Technikai Eredmények Vására (UFI), Belgrád – 2023. május 16-19.
7. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Újvidék – 2023. május 20-26. (Partnerországi Státusz Magyarország számára)

Külgazdasági intézményi jelenlét

Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED), valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) is képviselettel rendelkezik az országban. A regionális irodák célja a magyar termékek exportjának támogatása, illetve a szerbiai befektetési lehetőségek feltérképezése, magyar befektetések támogatása, illetve az ehhez szükséges finanszírozás biztosítása