KÜLGAZDASÁGI IRODA:
Cím: Belgrád, Braničevska 13. II. em. (Előzetes bejelentkezés szükséges!)
Telefon: (+381-11) 344-7046
Fax : (+381-11) 344-71-69 
E-mail: trade.blg@mfa.gov.hu

 

Fontosabb külkereskedelem-technikai tudnivalók

  • Külkereskedelmi engedélyezési rendszer:

Szerbiában bizonyos termékcsoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik és régiségi műtárgyakra, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózon rétegre károsan ható anyagokra. A veszélyes hulladékok importjára nem létezik behozatali engedély. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. a gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek, jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a folyamat sok esetben időigényes és komoly költségekkel is jár. A növényvédő szereknek, tápoldatoknak, műtrágyának külön növény egészségügyi bevizsgáláson kell átesniük, melyért a szerb Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Növény Egészségügyi Hatósága a felelős. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, mely kérdésben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kell fordulni. A kozmetikai cikkek is bevizsgáláson esnek át, melyet a szerb Egészségügyi Minisztérium végez.

Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége: A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelem szabályait, a Szerbia és az Európai Unió között létrejött Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) rendelkezései határozzák meg. Ennek köszönhetően a legtöbb termék nem vámköteles, illetve minimális vámtétel terheli. Szerbiában kivétel alá esnek azon termékek, amelyeknél – hazai termelők védelme érdekében – továbbra is plusz vámterhet ír elő a mezőgazdasági tárca javaslatára a vámhatóság. A hatályos vámszabályok és vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatók a Szerb Vámigazgatóság honlapján.

Szerbiának a következő országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása: Oroszország, Belorusz, Kazahsztán, CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Moldávia és Koszovó), EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), Törökország.

  • Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek:

Szerbia a korábbi Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998-ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszeréhez igazítva. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi.

A CE-jelöléssel ellátott termékek esetében korábban kötelező volt a bevizsgálás. Szerbia aláírta az EA-MLA megállapodást, mely alapján egyes kiemelt kategóriák kivételével, a CE jelzéssel ellátott termékeket már nem kell bevizsgáltatni a szerb hatóságoknak. Maga a CE jelzés nem elegendő a termék Szerbiában való forgalomba helyezéséhez, hanem be kell szerezni egy akkreditált minőségellenőrzési ügynökség által készített szakvéleményt és igazolást arról, hogy a termékre az EU-ban kapott minőségi szabványok megfelelnek a szerb szabvány előírásoknak is. A termék csomagolásán a CE jelzés mellett fel kell tüntetni a hatályos szerb megfelelőségi jelet is.

A borok Szerbiába történő exportját jelentősen megnehezíti a szerb bortörvény 2013-tól hatályba lépett rendelkezése, amely szerint a különböző LOT szám (gyártási tétel szám) alá tartozó borokat kötelező továbbra is bevizsgálni (még akkor is, ha ugyanannak a bor fajtának a megegyező évjárata a vizsgálat tárgya).


A szerbiai engedélyeztetés a gyógyszerek esetében is komoly probléma, a gyógyszer szállítmányokat minden esetben szükséges egészségügyi és minőségellenőrzési vizsgálat alá helyezni. Az adott gyógyszer első bevizsgálásának időtartama kb. 2 hónapot vesz igénybe, a további tételek esetében pedig további 1 hónapot.

  • Jellemző, illetve javasolt fizetési módok:

A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési határidőt kérnek a rendeléskor. Az áruvásárlási szerződések megkötésekor ezért pontosan meg kell határozni az átutalási időpontokat. Ismert és alkalmazott az okmányos fizetési mód pl. az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél is.

  • Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák:

A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamarától. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. is arra törekszik, hogy tevékenységével új piacokra juttassa el a magyar vállalkozók termékeit. Képviseleteiken keresztül felmérik a vállalatok piaci igényeit, és segítséget nyújtanak a piacra jutásban és az üzleti partnerek felkutatásában. A HEPA nyugat-balkáni regionális irodája Belgrádban, a CED két szerbiai képviselete pedig Újvidéken és Szabadkán működik.

  • Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek:

Szerbiában a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban a közúton és vasúton történik, de a folyami szállítás (Duna) is jelentős. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi (szerb) vagy szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó cég kiválasztása. Javasolt partnerek:

  • Helyi kereskedelmi, üzleti szokások:

A szerb üzletemberek angol nyelvismerete általános, míg a Vajdaság területén sokan beszélnek magyarul is. A szerb üzletemberek a magyarnál latinosabb, lazább mentalitásúak, ami sok esetben a magyar üzletembereknek furcsának tűnik. Jellemző rájuk, hogy vendégszeretők, barátkozóbbak az európai átlagnál. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó munkaviszony és a bizalom kialakítására, a munkaköri rang tiszteletére. A tárgyalások az említett okok miatt az átlagos magyar tárgyalási időnél hosszabbak, és gyakran kötik össze étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Fontos megjegyezni, hogy az említett pozitívumok mellett jellemző rájuk az időpontok betartásának hiánya (gyakran késnek a találkozókról). Tárgyalás esetén javasoljuk a balkáni háborúk, Koszovó státuszának, illetve az etnikai és vallási különbségekre vonatkozó témák mellőzését.

  • Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog):

A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás); a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor pontosan rögzíteni kell a napok számát); a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja, stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyama szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, akkor érdemes igénybe vennie hazai/szerb vámügynökséget, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait.

  • Finanszírozási/állami támogatási lehetőségek (igénybe vehető Eximbank konstrukciók Szerbiában):

A Szerb Fejlesztési Ügynökség  és a Vajdasági Fejlesztési Ügynökség feladata, hogy befektetés-ösztönző támogatásokon keresztül segítse a külföldi befektetőket Szerbiában és naprakész információkat biztosítson a potenciális befektetési lehetőségekről. Az EXIMBANK 2016 februárja óta képviselettel rendelkezik Belgrádban.

  • Adók mértéke és adókedvezmények:

ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége), 10% (pl. napilapok, alapvető élelmiszerek); Kamat- és osztalékadó 20%; Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére, 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére; Vállalati nyereségadó 15%; Vagyonadó (ingatlanadó) - A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4%. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: max. 0,3%-2% (progresszív); Járulékok - Nyugdíjbiztosítási járulék: 14%, Egészségbiztosítási járulék: 5,5%, Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így a járulékok összesen 40,5%-ot tesznek ki). A kapható adó-, és járulék kedvezményekről részletesebb információt a Szerb Fejlesztési Ügynökség, valamint a Szerb Munkaügyi Hivatal honlapján kaphatnak.

  • Privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős beruházási lehetőségek, közbeszerzési pályázatok a magyar vállalatok számára Szerbiában:

A privatizációra szánt vállalatokról, tender kiírásokról a Szerb Gazdasági Minisztérium honlapján érdeklődhetnek.

A zöldmezős beruházási lehetőségekről, szerbiai beszállítókról, befektetés ösztönző állami támogatásokról és az üzleti környezetről a Szerb Fejlesztési Ügynökség honlapján tájékozódhatnak.
Az aktuális közbeszerzési pályázatokról a következő honlapon láthatnak információkat .

  • Cégalapítás:

A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség.

  • Kiemelt piacfeltáró rendezvények és gazdasági vonatkozású események:

A Szerbiában rendezett vásárokon való támogatott magyar megjelenés szervezését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. végzi. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűnek számít az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár és a szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár. 

Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található.

A Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamara rendszeresen szervez B2B találkozókkal egybekötött magyar szakmai napot a jelentősebb szerbiai vásárokon.

Az évente megrendezésre kerülő Magyar-szerb Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) ülésének margóján is szerveznek üzleti fórumot az érdeklődő vállalatok számára, a következő GVB ülés várható dátuma 2021 tavasza, helyszíne ez alkalommal pedig Belgrád lesz. 

  • Kiemelt vásárok:

A legfontosabb vásárok a Nemzetközi Turisztikai Vásár, a SEEBBE - Nemzetközi Építőipari Vásár, a RENEXPO – Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Vásár, a Nemzetközi Technika Vásár, az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, a LORIST Nemzetközi Vadászati, Halászati, Környezetvédelmi és Turisztikai Vásár, a Nemzetközi Energetikai Vásár, illetve az ECOFAIR Nemzetközi Környezetvédelmi Vásár.

A rendezvények időpontjáról a Belgrádi Vásárközpont és az Újvidék Vásárközpont honlapján kaphatnak részletes tájékoztatást.

  • Vajdasági gazdaságfejlesztési támogatás:

2016-ban elindult Magyarország Kormányának Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programja, amelynek célja a vajdasági vállalkozások fejlesztése, valamint ezen keresztül munkahelyek teremtése, beszállítói körök kialakítása, és közvetve az elvándorlás megállítása. A Program első, 2016-2018 közötti szakaszára 50 milliárd forint állt rendelkezésre, amely keretösszeget később a magyar állam megnövelt. A Programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult. A program keretében a tavalyi év végéig több mint 10 ezer szerződést írtak alá, így 38,3 milliárd forintos támogatással 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, amelynek köszönhetően 700 új munkahely is létesült. A programmal és a pályázási lehetőségekkel kapcsolatos információkat a következő honlapon érhetik el.

  • Vízipari Pályázati Program:

Magyarország Kormánya 1342/2017 (VI. 9.) sz. határozatával a magyar vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító pályázati program elindításáról döntött, amelynek megvalósítására az elmúlt 5 évben 755 millió forint került biztosításra. Az évente meghirdetésre kerülő program keretében nagyobb infrastrukturális beruházásokat megalapozó, stratégiai dokumentumok elkészítéséhez (pl.: megvalósíthatósági tanulmány), pilot-projektek megvalósításához, vízipari átfogó elemzések készítéséhez, külföldi vízügyi szakértők, döntéshozók magyarországi képzéséhez, vagy pedig a magyar vízipar képességeit bemutató konferenciák, üzletember találkozók megszervezéséhez szükséges finanszírozásra lehetett pályázni. A magyar vízipari vállalatok szívesen vesznek részt szerbiai szennyvíztisztító üzemek létrehozására irányuló, arzénmentesítési és más ivóvíz kezelési projektekben, melyek finanszírozásához az EXIMBANK is hozzájárulhat.  A programmal és a pályázási lehetőségekkel kapcsolatos információkat a következő honlapon érhetik el.

A Magyar Kormány felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplői számára. Kézenfekvő tehát, hogy amikor Magyarország Kormánya az exportfejlesztést és a tőkeexport előmozdítását a gazdaságpolitikája alappillérévé tette, a Nyugat-Balkán lett az első Kárpát-medencén túli befektetés-ösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete. Ennek szellemében indult 2019 őszén a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, amely révén a magyar vállalatok kiváló lehetőséget kapnak a térségben való megjelenésre. A konstrukció hazai vállalatok támogatásán keresztül nyújt forrást célországi leány-, vagy vegyesvállalatok beruházásaihoz, és egyedülálló módon biztosított együttműködési lehetőséget a helyi befektetés-ösztönzési szervezeteknek az értékelésben való részvétel megteremtésével. A 2019. október 31-én meghirdetett, összesen 9,1 milliárd forint (25 millió euró) keretösszegű programból összesen 9 magyar vállalat részesült vissza nem térítendő támogatásban, hogy Szerbia területén beruházást valósítson meg, és az ott megtermelt profittal a magyar gazdaságot erősítsék, fejlesszék a belföldi működésüket és újabb munkahelyeket teremtsenek a térségben. A beruházások kivitelezése folyamatban van. A támogatott vállalkozások mind a magyar gazdaság legsikeresebb ágazatait képviselik és erősítik majd a jövőben, úgymint a vízipar, építőipar, mezőgazdaság, gyógyszeripar; mind olyan területek, amelyekben magyar vállalatok nemzetközi szinten is versenyképes tudással és technológiákkal rendelkeznek.

A Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás sikerén felbuzdulva a tavalyi évben elindult a Külpiaci Növekedési Támogatás, amely az előd programhoz hasonlóan magyar vállalkozások külföldi beruházásaihoz nyújt vissza nem térítendő támogatást, azonban már globális lefedettséggel bír. A pályázati szakasz 2020 decemberében lezárult, a támogatott beruházások megvalósítása 2021-ben kezdődhet el.