POLITIKAI KAPCSOLATOK

 

Fontosabb kétoldalú egyezmények

  • A legnagyobb kedvezményes ellátást biztosító gazdasági és kereskedelmi egyezmény (1996);
  • A kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001);
  • Visszafogadási egyezmény (2001. 11. 08.);
  • A szervezett bűnözés elleni közös fellépést biztosító egyezmény (2001. 11. 19.).
  • Szabadkereskedelmi egyezmény (2002. július 1-től).
  • Kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény (2003. október 21.)
  • Tudományos és technológiai együttműködési megállapodás (2005. március 29.)
  • Gazdasági együttműködési megállapodás (2005. május)
  • 2006. május Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság felállítása
  • A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti oktatási, tudományos, kulturális, sport- és ifjúsági együttműködésről szóló egyezmény (2009.06.05.)
  • A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság között a bűnüldöző szerveknek a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködéséről szóló Megállapodás (2010.05.06)
  • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Szerbia Köztársaság között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról és a logisztikai szolgáltatásokról (2010.07.16.)
  • Együttműködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma, valamint a Concordia Minoritas Hungaricae Polgári Egyesület között - egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek (2011.01.19.)
  • A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás (2013.01.14.)
  • Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény (2013.11.29.)
  • Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti szociális biztonsági egyezmény (2014.12.01.)
  • A 2015. július 1-én Budapesten megrendezett második kormányzati csúcstalálkozó során az alábbi megállapodások kerültek aláírásra:
    • Szerbia EU integrációjának támogatására 2010-ben megkötött Egyetértési Nyilatkozat módosítása,
    • Egyetértési Nyilatkozat a Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma között,
    • Szándéknyilatkozat Magyarország és Szerbia Köztársaság infrastrukturális kapcsolatainak átfogó fejlesztéséről,
    • Oktatási, Tudományos és Kulturális Együttműködési Program.
  • 2016. november 20-21-én Nišben megrendezett magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón aláírt megállapodások:
    • A szerb csatlakozási tárgyalások támogatásáról szóló, Magyar-Szerb Egyetértési Nyilatkozat mellékletét képező 2016-17-re vonatkozó éves munkaterv. 
    • Tiszai hajózásról szóló egyezmény 
  • A 2018. február 9-én Budapesten megrendezett magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón az alábbi megállapodások kerültek aláírásra:
    • Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás módosításáról szóló Egyezmény
    • Gazdasági és Technikai Együttműködési Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság kormánya között infrastrukturális projektek terén.
    • Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Egyetértési Megállapodás (MoU)
    • Oktatási és Kulturális Együttműködési program munkaterve 2018-2020
    • Megállapodás a Szerb Köztársaság Mezőgazdásági, Erdészeti és Vízügyi Minisztériuma és a Földművelődési Minisztérium között amagyar-szerb élelmiszeripar közös fejlesztéséről és a jövőbeli együttműködési prioritások meghatározásáról
    • Megállapodás Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériuma valamint a Szerb Köztársaság Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veteránügyi és Szociális  Minisztériuma között a foglalkoztatáspolitika területén
    • Magyarország Kormánya és Szerbia Köztársaság Kormánya között a Szerbia Köztársaság európai csatlakozási tárgyalásainak szakértői támogatásáról szóló Egyetértési Nyilatkozat mellékletét képező 2018. évi éves munkaterv
    • Egyetértési Nyilatkozat a Szerb Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és Magyarország Honvédelmi Minisztériuma között a katonai térképészeti együttműködés és katonai térképészeti adatok és eszközök cseréje terén
    • Együttműködési Szándéknyilatkozat a Szerb Köztársaság Pénzügyminisztériuma - Kincstári Igazgatóság és a Magyar Államkincstár között

 

Általános információk Szerbiáról

- Főváros: Belgrád
- Terület: 77474 km2
- Népesség: 7,1 millió fő
- Hivatalos pénznem: szerb dinár (RSD)
- Hivatalos nyelv: szerb

  • Magyar külképviseletek Szerbiában

- Belgrád - nagykövetség
- Szabadka- főkonzulátus   

 

  • Politikai kapcsolataink

Szerbia a magyar szomszédság-, nemzet- és biztonságpolitika homlokterében áll, ezért kiemelt fontosságú reláció. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb kétoldalú eredménye, hogy megindult és gyakorlati eredményeket is hozott a történelmi megbékélési folyamat Magyarország és Szerbia között, amelynek csúcspontját Áder János köztársasági elnök szerbiai látogatás jelentette 2013. június 25-26-án. A vajdasági magyarság érdekeinek védelmében a magyar diplomácia a szerb EU-integráció vétóját kilátásba helyezve, 2011 őszén elérte, hogy a szerbiai restitúciós törvény magyar lakosság számára diszkriminatív elemeit a szerb parlament a rehabilitációs törvény módosítása révén orvosolja. A kérdés megnyugtató rendezése óta következetesen támogatjuk Belgrád EU-csatlakozási folyamatát és felkészülését. A csatlakozási folyamat során a vajdasági magyar kisebbség életminősége és jövője szempontjából kulcsfontosságú területeket kiemelten kezeljük. Különös hangsúlyt fektetünk a határokon átnyúló közlekedési és infrastruktúrális együttműködés, valamint a vajdasági gazdasági lehetőségek fejlesztésére.
A kölcsönös erőfeszítéseknek köszönhetően a magyar-szerb viszony az elmúlt években minőségi átalakuláson ment át, amelyet jól mutat a felső szintű és szakmai párbeszéd intenzitása is. Törekszünk a kétoldalú együttműködés folyamatos szélesítésére, a magyar-szerb együttműködés a kormányzati struktúra minden elemére kiterjed, közvetlen kapcsolattartás zajlik a szaktárcák szintjén is.
A magyar-szerb gazdasági kapcsolatok fejlesztésének keretét az évente megrendezésre kerülő Gazdasági Vegyes Bizottság adja. Kölcsönös a szándék a kapcsolatok további erősítésére a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági, energetikai, és infrastrukturális beruházások terén is.
Magyarország konkrét szakmai támogatással segíti Szerbia EU-csatlakozási folyamatát: jelenleg is több magyar szakmai tanácsadó segíti a szerb kormány munkáját.
 

 

GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK
KÜLGAZDASÁGI IRODA:

Cím: Belgrád, Braničevska 13. II. em. (Előzetes bejelentkezés szükséges!)
Telefon: (+381-11) 344-7046
Fax : (+381-11) 344-71-69 
E-mail: trade.blg@mfa.gov.hu

 

Fontosabb külkereskedelem-technikai tudnivalók

  • Külkereskedelmi engedélyezési rendszer:

Szerbiában bizonyos termékcsoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik és régiségi műtárgyakra, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózon rétegre károsan ható anyagokra. A veszélyes hulladékok importjára nem létezik behozatali engedély. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. a gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek, jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a folyamat sok esetben időigényes és komoly költségekkel is jár. A növény védőszereknek, tápoldatoknak, műtrágyának külön növény egészségügyi bevizsgáláson kell átesniük, melyért a szerb Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Növény Egészségügyi Hatósága a felelős. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, mely kérdésben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kell fordulni. A kozmetikai cikkek is bevizsgáláson esnek át, melyet a szerb Egészségügyi Minisztérium végez.


Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége: A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelem szabályait, a Szerbia és az Európai Unió között létrejött Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) rendelkezései határozzák meg. Ennek köszönhetően a legtöbb termék nem vámköteles, illetve minimális vámtétel terheli. Szerbiában kivétel alá esnek azon termékek, amelyeknél – hazai termelők védelme érdekében – továbbra is plusz vámterhet ír elő a mezőgazdasági tárca javaslatára a vámhatóság. A hatályos vámszabályok és vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatók a Szerb Vámigazgatóság honlapján.

Szerbiának a következő országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása: Oroszország, Belorusz, Kazahsztán, CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldávia és Koszovó), EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), Törökország.

  • Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek:

Szerbia a korábbi Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998-ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszeréhez igazítva. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi.

A CE-jelöléssel ellátott termékek esetében korábban kötelező volt a bevizsgálás. Szerbia aláírta az EA-MLA megállapodást, mely alapján egyes kiemelt kategóriák kivételével, a CE jelzéssel ellátott termékeket már nem kell bevizsgáltatni a szerb hatóságoknak. Maga a CE jelzés nem elegendő a termék Szerbiában való forgalomba helyezéséhez, hanem be kell szerezni egy akkreditált minőségellenőrzési ügynökség által készített szakvéleményt és igazolást arról, hogy a termékre az EU-ban kapott minőségi szabványok megfelelnek a szerb szabvány előírásoknak is. A termék csomagolásán a CE jelzés mellett fel kell tüntetni a hatályos szerb megfelelőségi jelet is.

A borok Szerbiába történő exportját jelentősen megnehezíti a szerb bortörvény 2013-tól hatályba lépett rendelkezése, amely szerint a különböző LOT szám (gyártási tétel szám) alá tartozó borokat kötelező továbbra is bevizsgálni (még akkor is, ha ugyanannak a bor fajtának a megegyező évjárata a vizsgálat tárgya).


A szerbiai engedélyeztetés a gyógyszerek esetében is komoly probléma, a gyógyszer szállítmányokat minden esetben szükséges egészségügyi és minőségellenőrzési vizsgálat alá helyezni. Az adott gyógyszer első bevizsgálásának időtartama kb. 2 hónapot vesz igénybe, a további tételek esetében pedig további 1 hónapot.

  • Jellemző, illetve javasolt fizetési módok:

A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési határidőt kérnek a rendeléskor. Az áruvásárlási szerződések megkötésekor ezért pontosan meg kell határozni az átutalási időpontokat. Ismert és alkalmazott az okmányos fizetési mód pl. az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél is.

  • Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák:

A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamarától. Az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózata is arra törekszik, hogy tevékenységével új piacokra juttassa el a magyar vállalkozók termékeit. A Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat képviseletein keresztül felméri a vállalatok piaci igényeit és segítséget nyújt a piacra jutásban és az üzleti partnerek felkutatásában. Jelenleg két képviselete működik Szerbiában: Újvidéken és Szabadkán.

  • Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek:

Szerbiában a szállítási mód függ az áru jellegétől. Leggyakrabban a közúton és vasúton történik a szállítás, valamint a folyami szállítás (Duna) is jelentős. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi (szerb) vagy szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó cég kiválasztása. Javasolt partnerek:

 

  • Helyi kereskedelmi, üzleti szokások:

A szerb üzletemberek angol nyelvismerete általános, míg a Vajdaság területén sokan beszélnek magyarul is. A szerb üzletemberek a magyarnál latinosabb, lazább mentalitásúak, ami sok esetben a magyar üzletembereknek furcsának tűnik. Jellemző rájuk, hogy vendégszeretőek, barátkozóbbak az európai átlagnál. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó munkaviszony és a bizalom kialakítására, a munkaköri rang tiszteletére. A tárgyalások az említett okok miatt az átlagos magyar tárgyalási időnél hosszabbak, gyakran kötik össze az étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Fontos megjegyezni, hogy az említett pozitívumok mellett jellemző rájuk az időpontok betartásának hiánya (gyakran késnek a találkozókról). Tárgyalás esetén javasoljuk a balkáni háborúk, Koszovó státuszának, illetve az etnikai és vallási különbségekre vonatkozó témák mellőzését.

  • Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog):

A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás); a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor a pontosan rögzíteni kell a napok számát); a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja, stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyama szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, akkor érdemes igénybe vennie hazai/szerb vámügynökséget, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait.

  • Finanszírozási/állami támogatási lehetőségek (igénybe vehető Eximbank konstrukciók Szerbiában):

Szerb Fejlesztési Ügynökség  és a Vajdasági Fejlesztési Ügynökség feladata, hogy befektetés-ösztönző támogatásokon keresztül segítse a külföldi befektetőket Szerbiában és naprakész információkat biztosítson a potenciális befektetési lehetőségekről. Az EXIMBANK 61,53 millió eurós felső értékhatárral rendelkezik Szerbia vonatkozásában. Az EXIMBANK 2016 februárjában képviseletet nyitott Belgrádban.

  • Adók mértéke és adókedvezmények:

ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége), 10% (pl. napilapok, alapvető élelmiszerek); Kamat- és osztalékadó 20%; Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére, 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére; Vállalati nyereségadó 15%; Vagyonadó (ingatlanadó) - A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4%. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: max. 0,3%-2% (progresszív); Járulékok - Nyugdíjbiztosítási járulék: 14%, Egészségbiztosítási járulék: 5,5%, Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így a járulékok összesen 40,5%-ot tesznek ki). A kapható adó-, és járulék kedvezményekről részletesebb információt a Szerb Fejlesztési Ügynökség, valamint a Szerb Munkaügyi Hivatal honlapján kaphatnak.

  • Privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős beruházási lehetőségek, közbeszerzési pályázatok a magyar vállalatok számára Szerbiában:

A privatizációra szánt vállalatokról, tender kiírásokról a szerb Gazdasági Minisztérium honlapján érdeklődhetnek.

A zöldmezős beruházási lehetőségekről, szerbiai beszállítókról, befektetés ösztönző állami támogatásokról és az üzleti környezetről a Szerb Fejlesztési Ügynökség honlapján tájékozódhatnak.
Az aktuális közbeszerzési pályázatokról a következő honlapon láthatnak információkat .

  • Cégalapítás:

A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség.

  • Kiemelt piacfeltáró rendezvények és gazdasági vonatkozású események:

A Szerbiában rendezett vásárokon való támogatott magyar megjelenés szervezését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat végzi. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűnek számít az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár és a szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár. 
Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található.

Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamara rendszeresen szervez B2B találkozókkal egybekötött magyar szakmai napot a jelentősebb szerbiai vásárokon.

Az évente megrendezésre kerülő Magyar-szerb Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) ülésének margóján is szerveznek üzleti fórumot az érdeklődő vállalatok számára, a következő GVB ülés várható dátuma 2019 ősze, helyszíne ez alkalommal pedig Budapest lesz. 

  • Kiemelt vásárok 2019/2020:

11. Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár, Szabadka – 2019. május 30-június 1.

42. Nemzetközi Turisztikai Vásár, Belgrád – 2020. február

46. Nemzetközi Építőipari Vásár (SEEBE), Belgrád – 2020. április

7. RENEXPO – Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Vásár, Belgrád – 2020. április

64. Nemzetközi Technika Vásár, Belgrád – 2020. május

87.Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Újvidék - 2020. május

 

  • Vajdasági gazdaságfejlesztési támogatás:

A magyar Kormány 2015. november 18-án bejelentette, hogy 50 milliárd forintos támogatás nyújt a VMSZ 5 éves vajdasági gazdaságfejlesztési programjához. A támogatás egy része hitelprogram teszi ki, 30 milliárd forint összegben, míg a maradék 20 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás, ezen összegeket időközben emelték.  A program célja a vajdasági mezőgazdaság, turizmus és a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, valamint ezen keresztül munkahelyek teremtése, beszállítói körök kialakítása és közvetve az elvándorlás megállítása. A program összhangban van mind a szerbiai, vajdasági, mind pedig a magyarországi fejlesztési elképzelésekkel.
A programmal és a pályázási lehetőségekkel kapcsolatos információkat a következő honlapon érhetik el.

Magyarország Kormánya 1342/2017 (VI. 9.) sz. határozatával a magyar vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító pályázati program elindításáról döntött, amelyre 2017-ben 100 millió, 2018-ban pedig 300 millió forint állt rendelkezésre. A program keretében nagyobb infrastrukturális beruházásokat megalapozó, stratégiai dokumentumok elkészítéséhez (pl.: megvalósíthatósági tanulmány), pilot-projektek megvalósításához, vízipari átfogó elemzések készítéséhez, külföldi vízügyi szakértők, döntéshozók magyarországi képzéséhez, vagy pedig a magyar vízipar képességeit bemutató konferenciák, üzletember találkozók megszervezéséhez szükséges finanszírozásra lehetett pályázni. A magyar vízipari vállalatok szívesen vesznek részt szerbiai szennyvíztisztító üzemek létrehozására irányuló, arzénmentesítési és más ivóvíz kezelési projektekben, melyek finanszírozásához az EXIMBANK is hozzájárulhat.  Az eddig megvalósított vízipari pályázatok 25%-a Szerbiában valósult meg. A támogatási program 2019-ben is folytatódik, a március 5-éig meghirdetett pályázat kerete 180 millió forint. Szerbiában a vízipari területén tevékenykedő konkurens országok: Németország, Ausztria, Olaszország, Japán, Kína, Dél-Korea. 


KULTURÁLIS KAPCSOLATOK 


A belgrádi Magyar Kulturális Intézetet Orbán Viktor kormányfő és Tomislav Nikolić elnök közösen nyitották meg 2014. július 1-én. Az intézmény a két ország közötti kulturális megállapodás megkötéséig a belgrádi Magyar Nagykövetség kulturális részlegeként működhet. 


Magyarország Nagykövetségének Kulturális Szolgálata
Collegium Hungaricum Belgrád
Cím: 11000 Belgrád, Gračanička 14.
E-mail: belgrad@bbi.hu
Aktuális rendezvényeinkről Facebook oldalunkon tájékozódhat:

 

  • TURIZMUS

Magyarország

  1. itthon.hu
  2. hungarytourism.hu
  3. gotohungary.com 


Szerbia

  1. Turisztikai szervezet
  2. serbia.travel
  3. Visit Serbia   

 

 

  • HASZNOS LINKEK

Szerb Köztársaság

Köztársasági elnök 
Kormány 
Külügyminisztérium 
Parlament 
Tanjug hírügynökség 
Beta hírügynökség 
Fonet hírügynökség 
Turisztikai szervezet 
Visit Serbia 
Szerbia.lap.hu 
Belgrád   


Vajdaság Autonóm Tartomány

Végrehajtó Tanács 
Tartományi Képviselőház 
Vajdasági Magyar Szövetség 
Vajdaság Ma 
Vajdaság portál 
Magyar Szó 
Vajdasági Magyar Művelődi Intézet 
Szabadka 
Újvidék     


Magyarország

Köztársaság Elnöki Hivatal
Kormány 
Országgyűlés 

Magyar Távirati Iroda 
Magyar Turizmus
Kultúra 
Budapest 
Business Hungary
Ügyfélkapu 
Országos Szerb Önkormányzat