Gazdasági kapcsolatok

Szomszédos országok lévén Magyarország és Szerbia az üzleti élet terén hosszú múlttal és széleskörű kapcsolatrendszerrel bír, azonban az utóbbi években gazdasági kapcsolataink jelentős fejlődésen mentek keresztül. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya által kialakított kiváló politikai kapcsolatoknak köszönhetően olyan kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte.

Külkereskedelem

Szerbia a nyugat-balkáni régióban stratégiai gazdasági partnerünk, a térséggel folytatott külkereskedelmünk 66,3%-át bonyolítjuk déli szomszédunkkal. A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek: a kétoldalú áruforgalom értéke 2014 és 2019 között 50,3%-kal, vagyis 872,5 millió euróval emelkedett. 2019-ben a kétoldalú áruforgalom történelmi csúcsot ért el, értéke meghaladta a 2,6 milliárd eurót, amely 2,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A magyar import 2019-ben enyhe, 0,4%-os növekedést követően 932,2 millió eurót tett ki, a Szerbiába irányuló magyar export értéke pedig 4,4%-os növekedéssel megközelítette az 1,7 milliárd eurót. Külkereskedelmünket továbbra is jelentős magyar aktívum jellemzi (2019-ben 741,6 millió euró). A szerb külkereskedelemben Magyarország 2019-ben az 5. legnagyobb exportőr volt.

2019-ben a Szerbiába irányuló magyar exportban – árufőcsoport szerinti bontásában – a feldolgozott termékek képviselték a legnagyobb hányadot (34,4%), amelyet szorosan követnek a gépek és szállítóeszközök (29,1%) és az energiahordozók (28,4%) termékcsoportok. Termékszintű adatokat vizsgálva a legjelentősebb exporttermékünk a villamosenergia, ez 2019-ben 251,3 millió eurót tett ki (a teljes export 15%-a), a kőolaj és kőolajtermékek, ez 210,4 millió euró (a teljes export 12,6%-a) volt, valamint a közúti járművek, amelyek értéke 164,9 millió euró (a teljes export 9,9%-a) volt.

A Szerbiából származó import jelentős, 38,7%-os hányadát a feldolgozott termékek árucsoport teszi ki. Ennek ellenére a termékszintű adatokat vizsgálva a Szerbiából érkező legjelentősebb importtermék – az exporthoz hasonlóan – a villamos energia: a tavalyi évben e termék behozatalának értéke elérte a 203,8 millió eurót (a teljes import 21,9%-a). Ezt követi a villamos gépek, készülékek és műszerek termékcsoport, importjának értéke 127,6 millió euró (a teljes import 13,7%-a) volt.

Beruházások

Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa, amely állítást mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Szerb Nemzeti Bank adatai alapján 2019-ben Magyarországról közel félmilliárd (472,3 millió) euró befektetés érkezett az országba, így hazánk (Hollandia és Oroszország után) a 3. legjelentősebb befektető volt Szerbiában. Az elmúlt években kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a magyar vállalatok szerbiai befektetései, amelyek közül kiemelendő az OTP és a MOL tavalyi évi beruházásai: az OTP Banknak a Société Générale Csoport szerbiai leánybankjára irányuló akvizíciójának köszönhetően az ország második legjelentősebb bankjává lépett elő, míg a MOL Csoport leányvállalata, a MOL Serbia üzemanyag raktározási és logisztikai depó központot nyitott Karlócán (Sremski Karlovci), amely a vállalat eddigi legnagyobb egyedi beruházása volt az országban.

Örömünkre szolgál, hogy immáron a szerb vállaltok is élnek a Magyarország által kínált versenyképes beruházástámogatási lehetőségekkel, és szerb befektetés is megvalósult hazánkban. 2019-ben a papírgyártással foglalkozó Drenik doo kezdett jelentős kapacitásbővítő beruházásba Szolnokon, kormányzati támogatással, amelynek köszönhetően 110 új munkahely jött létre. Reméljük, hogy ezt a pozitív példát további szerb befektetők is követni fogják.

Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) és a Magyar Export-Import Bank Zrt., valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) is képviselettel rendelkezik az országban. A regionális irodák célja a magyar termékek exportjának támogatása, illetve a szerbiai befektetési lehetőségek feltérképezése, magyar befektetések támogatása, illetve az ehhez szükséges finanszírozás biztosítása.